Árpád-kori templom
A templom a településtől északra található. A levéltári adatok szerint egyazon időből származik mint a balogi és a szécsényi, vagyis a 11. századból. Ezt alátámasztja az a forrás is, mely szerint Nagycsalomján már 1070-ben létezett plébánia, amiből arra következtethetünk, hogy minden plébaniához templom is tertozott. Ezekből az adatokból kiindulva a templom feltehetően a 11. században épült Szent László király uralkodása idején. A tatárjáráskor 1242-ben tejesen elpusztult és csak a 14. század végén újították fel gótikus stílusban. A községi krónika szerint a templomban létezett egy nagy kép, mely arra utalt, hogy a templom Mindenszenteknek lett felajánlva. A templomot 1868 márciusáig használták, ekkor beomlott a tetőzet egy része. Ettől az időtől az istentiszteleteket a kis templomban tartották, melyet eredetileg kápolnának építettek. Az építkezésből napjainkban már csak a főhomlokzat falkerületének egy része látható háromszögű orommal. A bejárati portálé gótikus stílusban készült körte arcéllel a falburkolatban. A templom körül egykor temető volt, melynek sírköveit mára ellepte a gaz.
Sírbolt
A sírboltot az Ápád-kori templom alá építették. A Gáspár család készíttette azt követően, hogy a család egyik tagja megsértette a királyt. Az uralkodó nem bűntette meg azzal a feltétellel, hogy a templom közelségében emeltet egy egyházi építményt. Ez az egyházi építmény a sírbolt lett. Utolsóként Cseh Ferencet helyezték benne örök nyugalomra.
Kápolna
A kápolnát özv. Cseh Jánosné építtette 1845 – ben és Szűz Máriának ajánlotta. 1868-tól 1911-ig – az új templom felépítéséig – itt tartották az istentiszteleteket. Később ugyanitt iskolát hoztak létre.
Magyarok Nagyasszonya rómaikatolikus templom
Az új Magyarok Nagyasszony szecessziós templom 1911-ben épült és az egykori iskola helyén áll. Ez egy egyhajós építmény poligonális szentéllyel, a hajóban két oldalon kibővítve három mellékoltárral. A főoltárt Reiner püspök készíttette, a padok Veki Antal ipolysági asztalosmester kezemunkáját dícsérik. Az orgona Vegenstein Lipót és fia munkája. A harangokat Novotni Antal öntötte. A két nagyobbat – 362 kg és 180 kg – 1916-ban elkobozták hadicélokra. A templomot 1911. október 15-én szentelték fel. A templom festményeit 1937-ben Ádám Gyula rozsnyói festő készítette 8000 koronaáért.
Az evangélikus templom
Ezt a templomot 1934-ben építették Ráab Vilmos lelkész nagycsalojai szogálatának idején. Cseh műépítész alkotása, aki hiszita építkezési elemeket is felhasznált. Meghatározhatatlan építészeti stílusban készült, kívül és belül egyaránt egyszerűségre utal. Az 1965-ben hozott határozat alapján felújították. A rekonstruált templomot Kubík Pál lelkész nyugdíjazása alkalmával szentelték újjá 1973. november 18-án.
