Csáky Károly: Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig

A fenti címmel 2013-ban megjelent kiadvány alcímében „Fejezetek, képek a falu múltjából és jelenéből” is sejteti (na meg a szerző, mint a hazai legtermékenyebb, legszorgalmasabb kutató, és író) hogy mind a dokumentumok, mind a kutatott anyag és fotógyűjtemény szempontjából, egy igen értékes anyagot kap az érdeklődő.
Csáky Károly neve hazai viszonylatban mindenki előtt ismeretes, de leginkább azok számára, akik néprajzzal, honismerettel, helytörténettel foglalkoznak, kutatnak vagy érdeklődnek. Az ő könyvbemutatójára vállalkozni nem könnyű feladat, nemcsak azért mert az Ipoly mente néprajzi-,ill. honismereti kiskönyvtárat lehet létrehozni munkáiból, hanem illene ismerni valamennyi munkáját is. Bevallom, én magam sem ismerem, s nem is olvastam valamennyit, de kiadványaiból, amelyet kézbe vettem, nem tudtam letenni, akár néprajzi-, akár honismereti kiadványról lévén szó.
Jelen kiadvány, ez a 272 oldal terjedelmű kemény borítású könyv az egykori Hont vármegye gazdag történelmi és néprajzi múltú ősmagyar település Egyházascsalomija- Nagycsalomja múltját tárja fel igen gazdag írott és dokumentum anyag terjedelemben.
A hat szakaszra osztott anyag a következő főcímekben tárja fel az egykori és mai települést:
I. Hont megyei falu a Pusztatemplom s az Ipoly mellett
II. Temetkezések, temetők, jeles személyiségek sírjelei Nagycsalomján
III. Jeles személyiségek, neves emberek kapcsolatai Nagycsalomával s a csalomjaiakkal
Iv. Nagycsalomja neves szülöttei
V. A település további látnivalói
VI. Kis falunéprajz
Valamennyi főcím alatt egy igen alapos és részletesen feltárt adatok, dokumentumok, eredeti fotók tanúsítják, hogy Nagycsalomja település, egy igen fontos központja volt az Ipoly mentének.
Az I. szakasz csaknem ötven oldalon a település és az Ipoly mente legrégibb korának régészeti, történelmi emlékeit tárja fel. Az első írásos emléktől a Mohácsi vész és a török kiűzésén át, a sorsfordító huszadik századig vázolja a történteket, hiteles levéltári adatok másolatával alátámasztva.
A II. III. szakaszban a falu jeles személyiségeinek sírjeleit ismerteti, valamint a jeles személyiségek, és neves emberek kapcsolatait a csalomijakkal. Ebben a szakaszban olvashatók adatok arról, hogy pl. a Balassiaknak milyen kapcsolata volt Nagycsalomijával, vagy megtudhatjuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1626-ban hogyan került Csalomjára. Ipolyi Arnold a sokoldalú reneszánsz szabású tudóst is szoros szálak fűzték e tájhoz, s a településhez is. De olvashatunk a nem mindennapi látványosságú Pusztatemplomról, az egykor híres középkori (ma már) műemlékről, amely egykor ide vonzotta a megye ismert értelmiségeit. Nem kisebb értékű a Madách család kötődése sem e településhez, akik főleg Madách Imre földjei, ill. felesége Majthényi Anna birtokai révén kerültek kapcsolatba a faluval.
A falu neves szülötteit a IV. fejezetben ismerteti a szerző. Az V. és VI. szakaszban a település látnivalóit, a múltból és a jelenből mutatja be írásban és fotókon. A könyv záró szakaszában a falunéprajzból ad ízelítőt szintén gazdag régi és mai fotó-dokumentációval illusztrálva.
Csáky Károly a legproduktívabb hazai helytörténész, az Ipoly mente sok-sok településének értékeit feltárta már könyv alakban. Óriási értéket ment meg a legősibb tájegységünk történelmi, néprajzi múltjából az utókor számára. Sajnos hozzá hasonló termékeny író, helytörténész, sem a szűkebb régiójában, sem a közeli- távoli magyarok lakta településeken nincs. A magyarok létszáma pedig fogy, a múltbéli adatközlők generációja is lassan kihal, s az utókor vajon mit tud majd szülőföldünk múltjáról?
Legyen mindannyiunk számára buzdító jellegű Csáky Károly munkássága, s könyvei, az itt bemutatott pedig akár tananyag kezdő-, és haladó érdeklődők számára, s nem csak csalomijaknak ajánlom, de mindannyiunknak, akik szülőföldnek tartják e tájat.

Dániel Erzsébet, Felvidék.ma